A SASMob rajzpályázat legjobb alkotói büszkén fotózkodtak műveikkel

Mosolygós gyerekekkel és büszke szülőkkel volt tele a makkosházi trolivégállomás, majd az Európa liget is: végre tudták köszönteni azokat a fiúkat, lányokat, akiknek a rajzai már december óta ott vannak szegedi közösségi közlekedési járműveken. Szeged így (is) ünnepelte közlekedési kultúra napját. Az biztos, a b osztályos gyerekek ügyesen rajzolnak, bármelyik iskolába is járnak.

Egy fél éve már, hogy

• három volánbuszos csuklós Mercedes Citarón,
• a 603-as Škoda trolin,
• az SZKT saját maga építette 953-as motoros pótkocsiján
• és a 203-as csuklós Tatrán

nem hagyományos termékelhelyezéseket lehet látni. A SASMob projekt keretében ugyanis hirdettek egy zártkörű rajzpályázatot. Azoknak a munkavállalóknak a gyerekeinek hirdették meg a versenyt, akik olyan cégnél dolgoznak, ami a SASMob partnere. A gyerekeknek azt kellett lerajzolni, hogyan képzelik el a (nem túl távoli) jövőben Szeged közösségi közlekedését. A legjobb rajzok óriásmatricákra kerültek, majd a járművek oldalára. A koronavírus-járvány és az ellene való védekezés meg most ért el oda, hogy meg lehetett tartani az ünnepséget.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester rövid köszöntője után minden jelenlévő gyereket lefotóztak a saját rajzánál. Közülük ők álltak szóba velem, illetve volt olyan is, aki bólogatva válaszolt.

Mikó Hédi Irma, az Arany János általános iskola, 6. b osztályos tanulója, ahogy mondta, nagyon rá van készülve az időutazásra, és ezt próbálta térbe átültetni. A rajzán a fő motívuma egy teleport, ezen át közlekedik a villamos. – Így mindig egyből ott van a szerelvény, ahol a rajta utazók szeretnének lenni, nem kell végigvárniuk, amíg végigmegy a síneken – mondta Hédi.

Reichenberger Dávid a Madách-iskolába jár, 2. b-s, bevallotta, hogy anya segített egy kicsit a színezésben, de a mondanivaló teljes egészében az övé: „egy lebegő trolit rajzoltam le, szerintem 2050-ben már így fognak közlekedni. A drót megmarad, de kerekeik már nem lesznek. Esténként rajzoltam.”

A 9 éves Horváth Verának az első szó, ami eszébe jutott, amikor meglátta a rajzát a busz oldalán, a különleges volt. – Különleges így, ilyen nagyban látni. Azt tudtam, hogy rajta van egy buszon, de eddig még nem láttam. Nagyon más így, ekkora méretben – mondta a 4. b osztályos Tisza-partis diák.

Az 1. b osztályos Pintér Nóri már utazott is azon a Tatrán, amin a rajza van – A mamámmal utaztam már ezen a villamoson – mondta büszkén. Elmondta azt is, két óra alatt rajzolta meg a képet, amit részletesen be is mutatott: „van rajta egy troli, egy hőlégballon, vannak rajta méhecskék, madarak, van rajta egy ház, ami a troli miatt nem teljesen látszik, mert éppen arra ment.”

További képek elérhetők a Szeged.hu oldalán!

Forrás: Szeged.hu