Autómentes nap Szegeden!
- szeptember 22-én, az autómentes napon számos programmal várták az érdeklődőket Szegeden, több helyszínen is.
Az egyik ilyen program egy kerékpáros reggeli volt. Az Anna kútnál nemcsak az Európa liget felé közlekedő, a pirosnál álló Pesa villamosok miatt álltak meg a kerékpárosok: a Rádió 88 beach flagalagútjában is szinte mindenki fékezett. Itt volt a bringás reggeli, ahol szokás szerint a Fodor-szakképző iskola jóvoltából kakaós (és)/vagy pizzás csigát kaptak a kerékpárosok, gyümölcslevet, túró rudit, sőt, Pick snackkolbászt is. A Biciklin Szeged mini szervizpontjában felpumpálták a gumikat, az olajat soha vagy régen látott láncokat is beolajozták, sokan éltek is a lehetőséggel.
Az egy-két pillanatra megálló, lassító kerékpárosok kivétel nélkül azt mondták, hosszú évek óta kerékpároznak, mert sokkal gyorsabban beérnek dolgozni, sokkal könnyebb megállniuk, parkolni a munkahely környékén, mintha autóval járnának, vagy a közösségi közlekedési eszközöket használnák.
Itt, a bringás reggeli helyszínén tartott sajtótájékoztatót Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester is, aki szokása szerint biciklivel indult el szőregi otthonából, és szokás szerint sokkal gyorsabban átért Szőregről, a Belvárosi hídon át, mintha autóba ült volna – hat kilométert huszonegy perc alatt tett. Elmondta, eddig milyen közösségi közlekedési fejlesztések, kerékpározást segítő beruházások valósultak meg Szegeden. Hangsúlyozta, az autós közlekedés problémái a belvárosokban, nemcsak Szegeden, mindenhol állandósulnak, hiszen „eleink ilyen széles utcákat hagyták ránk.” Ezért is próbálják mindenhol világszerte arra ösztönözni a városlakókat, hogy ha lehetőségük van rá, akkor fenntartható módon közlekedjenek. Ennek a „kirakatai” a mobilitási hét, az autómentes nap, a bringás reggeli, de Szeged nemcsak ezeken az alkalmakon tesz azért, hogy minél fenntarthatóbb legyen a közlekedés a városban. Nagy Sándor ennek kapcsán a villamos nagyprojektre, a trolibusz- és buszfejlesztésekre is visszatekintett, de büszkén ismételte át, Szeged volt az első város, ahol ingyenes volt a wifi a közösségi közlekedési eszközökön és nálunk lehetett először bankkártyával is menetjegyet venni a buszokon, trolikon, villamosokon.
A lassan véget érő SASMob-projekt is ezzel a céllal indult el már négy éve: bevonni a nagy munkáltatókat, hogy a segítségükkel sikerüljön meggyőzni az ott dolgozókat, ha tehetik, akkor ne autóval járjanak munkába, hanem inkább kerékpározzanak és közösségi közlekedési eszközökkel járjanak dolgozni. Ebben a projektben fejlődött nagyot a kerékpáros infrastruktúra: a résztvevő cégek kerékpártárolókat építettek, sőt, cégen belül is kialakítottak szervizhelyeket, kerékpárokat, rollereket vásároltak a dolgozóknak, amiket ők hosszabb-rövidebb időre ki is bérelhetnek. De ennek a projektnek a keretében telepítettek jegyautomatákat is a cégekhez.
Az Európai Unió finanszírozta SASMob jövőre „átalakul:” városi alapot hoz létre az önkormányzat azért, hogy a kisebb munkaadókat is bevonhassák, így támogatva őket is, hogy a munkavállalóik minél fenntarthatóbban járhassanak dolgozni. Pályázati lehetőségeket kínálnak majd ezeknek a cégeknek, hogy ezeknél a vállalkozásoknál is épüljenek például kerékpártárolók. Cél, hogy minél több munkahely népszerűsítse a fenntartható közlekedési formákat.
A SASMob projekt keretében parkleteket is telepítettek a városban figyelemfelkeltő célzattal.
San Franciscóból indult a parklet, nem is olyan régen, 2005-ben kezdték a létező legősibb módszerrel: egyszerűen megvették azt a parkolóhelyet, ahol megcsinálták az első parkletet. A vásárlás azért volt egy kicsit bonyolult, mert ekkor még klasszikus, érmés parkolóórát kellett apróval etetni, de megcsinálták – innen indult a parkletezés. Amerikát szépen meghódította, Európában is terjed, és egészen kiemelkedő lenne, ha Szeged is az európai úttörők között lehetne. Azonban Magyarországon a parkletezés még viszonylag új jelenség, így ennek a parkletezésnek az első kísérleti megoldásait a szegedi autómentes napon a SASMob projektben résztvevő szegedi cégek mutatták be.
Erdei Ágnes, az Evosoft Hungary Kft. szegedi telephelyének vezetője arról beszélt, hogy tényleg nem kell sok ahhoz, hogy megvalósítsanak egy ilyen kitelepülést.
– Ezek a bútorok mindennapos használatban vannak nálunk, most kihoztuk ide a Jókai utcába. Ránk bízták a SASMob koordinátorai, hogyan veszünk részt ebben a parkletezésben, a cél az volt, hogy mi is kipróbáljuk, megmutassuk, mit, hogyan lehet ebből a dologból kihozni – mondta Erdei Ágnes.
A célja nyilván nem az a parkletnek, hogy még tovább idegesítsék az autósokat azzal a résztvevők, hogy a járművezetők még nehezebben találnak parkolóhelyet. A parklet is része lehet annak a szemléletformálásnak, amivel egy város, egy városrész, néhány utca, vagy éppen csak egy utcának egy szakasza felhívja a figyelmet arra, hogy lehet ám máshogy is közlekedni, nemcsak autóval. Hanem fenntarthatóan, zölden. És akkor valószínűleg van arra időnk, hogy egy kicsit lassabban közlekedjünk, nem sietünk, de közben meg tudatosan, előre jól megtervezetten közelítjük meg úticélunkat. A parklet itt tud kapcsolódni a föntiekhez – a másik oldalról. Lehetőséget kínál arra, hogy jól, még jobban érezzük magunkat az utcán – gépkocsi nélkül.
Ezeket megélni, tényleg azt jelenté, fenntarthatóbban élünk, közlekedünk. És van időnk – például arra, hogy leüljünk ott, ahol máskor mondjuk kiszállni szoktunk. Ez lenne a parklet, a parkletezés. Jó lenne, ha Szeged minél hamarabb „hozzákezdene” ehhez is.
Forrás: Szeged.hu