Tényleg Szeged Magyarország Amszterdamja, ha kerékpározásról van szó?

A bringások arányát, az önkormányzat és a helyi cégek hozzáállását nézve nem tűnik túlzónak a fenti állítás, legalábbis ez derült ki azon a workshopon, amelyen a...

A bringások arányát, az önkormányzat és a helyi cégek hozzáállását nézve nem tűnik túlzónak a fenti állítás, legalábbis ez derült ki azon a workshopon, amelyen a kerékpáros munkába járás egyéni, céges és társadalmi előnyei és elősegítésének lehetőségei, valamint a hazai és szegedi bringás helyzet volt napirenden Szegeden. Hasznos tippek, jó példák arra, hogyan lehet a város vagy egy vállalkozás akár néhány egyszerű lépéssel – például a munkába tekerőknek pótszabadságot adva – kerékpárosbarát.

Szeged Magyarország Amszterdamja

– ezzel a felütéssel indította a Magyar Kerékpárosklub idei Bringázz a munkába! kampányának hatodik, helyi cégvezetők és önkormányzatok számára szervezett online workshopját Árva János, a Kerékpárosklub tagja Szegeden. Ezeket, az idei kampány kulcsfontosságú elemeinek számító eseményeket a kerékpározás támogatására nyitott hazai vállalatok és önkormányzatok számára szervezzük.

A havi egy ingyenes, de regisztrációhoz kötött online workshop mindegyikét más-más nagyvárosban, a helyi igényekre szabva tartjuk. Áprilisban Budapesten volt az első, májusban Székesfehérváron a második, majd jött júniusban Győr, júliusban Kecskemét, szeptember elején Miskolc, a hónap végén pedig Szeged, és hátra van még októberben Debrecen.

A bevezetőben Árva János tömören vázolta milyen előnyökkel jár a kerékpározás a társadalom, a környezet, a vállalatok számára, majd Halász Áron a Kerékpárosklub elnökhelyettese beszélt a hazai kerékpározás helyzetéről, külön kiemelve a dél-magyarországi régiót, ahol a klub korábbi felmérése szerint az emberek 35 százaléka használja elsődleges közlekedési eszközként kerékpárját, és ebben Szeged az élen jár, vagyis nem tekinthető túlzásnak a korábbi Amszterdamos hasonlat.

 

Az élénk kerékpáros közéletben komoly szerepet játszik a Kerékpárosklub Szegedi Területi Szervezete, amely évtizedes tevékenységei során Critical Mass-okat, pénteki közös tekeréseket, lámpaosztásokat, rendőrséggel közös akciókat, fölvilágosításokat, iskolai előadásokat, bringás reggeliket és uzsonnákat szervezett, oktatóvideókat készít. Erről Csüllög Imre a szervezet vezetője beszélt, aki kiemelte, rendszeres lámpaszámláló akcióikon volt, hogy 75 százalékos lámpahasználatot mértek a városban kerekezők körében.

Ha kell nagyrendezvényeknél biztosítanak őrzött kerékpártárolót, de az önkormányzattal, kivitelezőkkel együttműködve részt vesznek a kerékpáros infrastruktúra előkészítésében is, javaslatokkal, ötletekkel, a terveket a megvalósult beruházásokat kerékpáros szemmel is megvizsgálva. Csüllög Imre jelezte, jónak tartaná, ha még korábban be tudnának kapcsolódni az ilyen projektek előkészítésébe, illetve további javaslataik között szerepel a társasházi kerékpártárolás feltételeinek javítása, a közösségi közlekedés és kerékpározás jobb integrációja, valamint a közösségi kerékpárszolgáltatás meghonosítása.

 

Városi oklevél az élen járóknak

Ebben az önkormányzat is partnerük. Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester előadásából legalábbis kiderült, hogy a város – amely szerinte a 100 ezer lakos feletti hazai városok között a legbringásabb – maga is nyitott a fenntartható közlekedési módok elterjesztésére, amelyeket önkormányzati támogatással is igyekeznek segíteni, például jegyvásárló-automaták, céges kerékpártámaszok telepítéséhez.

 

Az alpolgármester emlékeztetett, hogy 20 éve folyamatosan zajlik az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, a szemléletformálás és az együttműködés a munkáltatókkal, utóbbiak a SASMob-kampány keretein belül.

Beszámolt egy sor projektről is, így kerékpártámaszok létesítéséről a fontos csomópontokban, egy 570 négyzetméteres gyermek KRESZ-park kialakításáról, fenntartható közlekedés tematikájú fotópályázatról, bringás reggelik megszervezéséről, vagy hogy már egyes szegedi villamosokon is engedélyezett kerékpárt szállítani.

Futó beruházások között említette a mindig zsúfolt Stefánia, Oskola utca, Belvárosi híd hídfőjének átalakítását, amelyről itt látható látványterv, említett kerékpárút-fejlesztéseket, Szeged-Sándorfalva, Szeged-Tarján-Baktó, illetve az Algyői főcsatorna feletti kerékpáros kishidat. Jelezte, hogy az új fejlesztések forgalmat generálnak:

Deszk irányába már statisztikailag kimutatható a kerékpározás aránya az elővárosi közlekedésben.

 

Nagy Sándor köszönetet mondott a SASMob-projekt sok lelkes résztvevőjének, legyen az ember vagy cég, utóbbiak közül háromnak – az evosoft Kft.-nek a Pick Szeged Zrt.-nek és a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.nak – virtuális oklevelet is átnyújtott, a kerékpározás és a fenntartható közlekedési módok elterjesztése érdekében végzett munkájukért. A kérdéses cégek többek között kerékpártárolókkal, szervízpontokkal, céges bringaflottával, járdakorszerűsítéssel, sőt pótszabadsággal segítik a munkába kerékpározást.

 

Az egész társadalomnak jobb

Ezek a fejlesztések, beruházások nem csak a kerékpárosoknak szólnak, de az áteresztőképesség növelésével, a légszennyezettség csökkentésével, az utazási idő rövidítésével, az élhetőbbé tett várossal az egész társadalom javát szolgálják – emlékeztetett utána Árva János, aki részletezte is ezek némelyikét. Például, hogy a kerékpárhoz képest egy autó szén-dioxid-kibocsátása 13-szoros, és hogy éves szinten minden egyes ember zsebéből 600 ezer forint tűnik el a légszennyezés miatt megbetegedők kezelése, illetve idő előtti elhalálozásuk miatt.

Szegeden is érzékletes térképes alkalmazáson mutatta be, hogy 10 perc bringázással a város mekkora területét lehet elérni, és emlékeztetett, hogy jövőre a cégek jelentősen kedvezőbb adózási feltételekkel alakíthatnak ki céges kerékpárflottákat.

 

Utóbbi célja részben az, hogy az arra nyitott cégek könnyebben építhessenek ki ilyen flottát, láthatóvá téve, hogy a teherkerékpárok lehetséges és valós alternatívát jelentenek a városi áruszállításban is.

Céges jó gyakorlatokat az evosoft Hungary Kft. szegedi site-managere Erdei Ágnes ismertetett, aki szerint cégük szegedi telephelye 108 dolgozójának 80 százaléka fenntartható módon, 40 százaléka kerékpárral jár be.

Ezt segítik is, 91 bringa számára alakítottak ki tárolókat fedett helyen, beszereztek 20 céges kerékpárt, de elektromos rollereket is, kompakt szervízállomást állítottak üzembe, de cserealkatrészeket is biztosítanak a bringákhoz. Rendszeresen részt vesznek a Bringázz a munkába! kampányokban is. Dolgozóik többsége egy felmérésben a kerékpárvásárlás anyagi segítését tartotta a legfontosabbnak egy sor lehetésges céges támogatás közül. Tapasztalataikat miskolci és budapesti irodáikban is alkalmazni szeretnék.

 

Tippek a cégeknek

Árva János utána felsorolt pár tanácsot, amikkel egy vállalkozás néhány apró és olcsó lépéssel is kerékpárosbarátabbá válhat:

Könnyítsék meg a bringával járók dolgát – akár csak néhány kerékpártámasszal, vagy útvonalötletekkel, közös bebringázásokkal a gyakorlatlanabbakat segítve, és támogassák a munkatársakat kerékpárvásárlásban. Hamarosan adómentessé válik a céges kerékpárok beszerzése.

Beszéljenek róla – a belső csatornákon hívják fel a figyelmet a bringás eseményekre, szervezzenek, vagy vegyenek részt ilyeneken;

Lobbizzanak – például infrastruktúráért az önkormányzatnál, ebben a Magyar Kerékpárosklub is tud segíteni szakmai tanácsokkal;

Mutassanak példát – a vezetők a munkavállalóknak, más cégeknek, önkormányzatoknak, partnereiknek,

Vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Kerékpárosklubbal – szakmai támogatásért, ötletekért, kerékpáros oktatási anyagokért és programokért.

 

Kérdések és válaszok

A résztvevők a workshop végén beszéltek a programok bevezetésének legnagyobb kihívásairól is. Az evosoft részéről elhangzott, hogy nehéz volt eldönteni, milyen kerékpárokat szerezzenek be, hogyan alakítsák ki a flotta használatának feltételeit. Ezeket a tapasztalatokat szívesen megosztják, sőt meg is osztották már más cégekkel.

Csak belevágni nehéz, mert ismeretlen terepnek tűnik ,de ha túl vagyunk rajt jönnek a pozitív visszajelzések

– mondta Erdei Ágnes. A Pick Szeged Zrt. részéről Majsa János arról beszélt, hogy nagyon fontos a dolgozói igények alapú felmérése, és a reális célok kitűzése. Ezek mellé pedig érdemes megtalálni egy belső magot, egy támogató csoportot, akik példát mutatnak. A legfontosabbnak azonban azt tartotta, hogy már fiatal korban kezdjük bringázáshoz szoktatni a gyerekeket. A lendület viszi előre őket, és belerántják a szülőket, nagyszülőket is.

 

Forrás: bringázzamunkába.hu

© 2018 Minden jog fenntartva

A projekt az Urban Innovative Actions kezdeményezésére, az Európai Regionális és Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg.